• «
• 1
• 2
• …
• 23
• 24
• 25
• 26
• 27
• »

amikor egy kisegér hapcizik, ki hallja azt meg a földkerekségen, de nem baj, azért csak álljon itt a véleményem, hátha...!)

Még mindig sütött a Nap, amikor elindultunk, hivatalos túránk véget ért, már csak egyet kell aludni (Flisch-ben, ahol az első éjszakát is töltöttünk), azután nekünk ülni türelmesen, a sofőrnek meg vezetni szintén türelmesen, hogy haza is érjünk.

Nem ugyan azt a szobát kaptuk, mint első alkalommal, hanem egy rémeset! Egy éjszakát ki lehet bírni, de volt olyan útitársunk, aki átkérte magát egy másik házba. (Több házban lettünk elszállásolva.) Igaza volt, tulajdonképpen, csak nekem (nekünk) nem volt pofánk szólni. Azt nem tudtuk, hogy milyen szobából kérte magát egy másikba az útitársunk, de a mi szobánknak a  mennyezetén volt csak egy ablak, amit nem bírtunk kinyitni rémes volt!

Ilyen helyes alpesi házban is lehetnek, ilyen rémes szobák!

No de kibírtuk, az Uram addig ügyeskedett, székre állva persze, amíg az ablaknyitó rudat úgy el tudta helyezni, hogy az ablak nem tudott becsukódni, így kaptunk egy kis levegőt és szerencsénkre nem esett sem eső, sem hó. A vacsora finom volt az Uram is mindent megevett, probléma, tehát egy szál se!

2012. 05. 18. péntek

Hajnalban volt az ébresztő, kaptunk finom császár zsömlét, úgy látszik, hogy a friss császárzsömle az osztrákok adománya a világnak, így a magyaroknak is tényleg nagyon finom, másra a reggeliből nem is emlékszem.

Megint nagyon pontos volt a csoport, mint végig az egész úton, hamarosan el is tudtunk indulni.

Három óra múlva, pihenésképpen, egy osztrák városban álltunk meg Rattenbergben.

Rattenberg, (Ausztria) város az Inn folyó közelében, Rattenberg hegy és Innsbruck között. A mérete 0,11 négyzetkilométer, 405 lakossal  a legkisebb város az országban.

A 14. században alapították A Patkány hegy árnyékában, hogy meg tudja védeni magát a fosztogatóktól. Azonban a város földrajzi fekvése, Alpok közelsége, azt jelenti, hogy Rattenberg alig vagy egyáltalán nem kap napfényt a tél folyamán. Ez egyike azon kevés helyeknek, jelentős távolságra  a sarkkörtől, ahol  télen,  egy ideig, állandó sötétség van.

2005 novemberében a város bejelentette, hogy  építenek 30 speciális forgó tükröt  - heliostats  - ami napfényt tükröz a városrészekre téli hónapokban. A Bartenbach Lichtlabor GmbH, világítási design cég, által javasolt  heliostats megvalósítása 2.400.000.- dollárba kerülne, amely költségnek a felét állná a EU. A terv azonban a mai napi nem valósult meg.

Rattenberg  híres az üveg gyártásáról.

Jól esett kinyújtóztatni az elgémberedett tagjainkat és reggeli sétát tenni egy ébredező városban. Azt, hogy összesen 405 ember lakja, azt most néztem meg az Interneten, ott még nem tudtam, de most visszagondolva szinte hihetetlen, mert  egy nagyon szép, faltól-falig köves, boltokkal teli utcát volt alkalmunk látni. Templommal, városházával, múzeummal és mindennel, ami kell egy magára valamit is adó városnak. Az egyik boltban vásároltunk még ajándékokat, egy kis kenyeret, paradicsomot, vajat, hogy este, amikor haza érünk, ne kelljen azonnal boltba rohannunk, mert még a hűtőszekrényt is kikapcsoltuk.

Rattenberg Városháza tér és egy lakos a 405-ből.

A muskátlikat még nem pakolták ki, mert itt az Alpok közelségében éjszakánként nagyon hideg van, de ugyan ez az utca tele virággal, bizonyára,  teljesen más képet mutat majd, kb. két héttel később.

Újból autóbuszozás következett, de most már biztosak voltunk, hogy legközelebb Szombathelyen fogunk megállni, amikor az ott felszállt utasokat kiteszi a busz. Sofőrt is cseréltünk, mert aki végig vitt minket ezen az 5000 km-en, annak lejárt a mandátuma, pihenés nélkül nem vezethetett tovább, meg egyébként is valószínűleg szombathelyi lakos volt, így hát Ő is kiszállt és átadta a volánt a székesfehérvári kollégájának. Az utasok megtapsolták a leváltott sofőrünket. Köszönjük!