• «
• 1
• 2
• …
• 19
• 20
• 21
• 22
• 23
• …
• 26
• 27
• »

leírást  kaptunk. Ebből idézek:

A jelenlegi formájában a Chillon kastély több évszázados építkezés eredménye. A sziklás sziget, amelyre a kastély épült természetes védelmet nyújtott, és ugyanakkor stratégiai elhelyezkedéssel rendelkezett az Észak- és Dél-Európa közötti áthaladás irányába. A kastély története három nagy korszakra osztható:

• a szavoja korszak (? 1150-1536)
• a berni korszak (1536- 1798)
• a vaud-i korszak (1798- napjainkig)

A kastélyról a legrégebbi írásos emlék 1150-ből származik, amelyből megtudhatjuk, hogy a Savoie család birtokolta és a tavon való áthaladást ellenőrizte. A berniek 1536-ban elfoglalták Chillont és 260 éven keresztül a kastélyt várnak, fegyverraktárnak és börtönnek használták. 1798-ban kirobbant forradalom során a berniek elhagyták az építményt. A kanton létrehozásakor, 1803-ban, a Vaud Állam tulajdonába került. Az emlékmű restaurálása a 19. században kezdődött és a mai napig tart.

Amit az idegenvezetőnk mondott róla: Történelmi emlékű kastély Vaud svájci kantonban, a Genfi-tó K-i végében Villeneuve és Montreux között, a vízből kiemelkedő sziklára építették. Több szabálytalan épületből áll, közepén egy négyszögletes toronnyal. Pincéi a tó felszínénél mélyebben fekszenek. Savoyai Péter 1248. restauráltatta és megerősíttette. Híressé Bonivard Ferenc reformátor fogsága tette, akit Byron The prisoner of C. költeményében dicsőít.

A kezünkbe kapott útvonal szerint pincébe le és várfalra fel, vándorolva 42 pontot követve nézte végig a társaság a várat.  

Pincebörtön

Lakóterem

Fegyvertár

„Máglyarakás”

Kilátás

Ilyen gyönyörű környezetben létezni bizonyára csodás dolog, de aki börtönben senyvedett ebben a várban, a vizes pincében egy kősziklához láncolva, annak bizonyára egészen más volt a véleménye!

(Ő is inkább Háry Jánossal értett volna egyet: Inkább nézem az Abonyi kettőt, mint Majlandban azt a harminckettőt! )

Már hajnalban végeztünk a vár megtekintésével s, amikor kifele jöttünk, özönlöttek a turisták, főleg japánok. (nagyon sokan vannak és nem csak ezen a helyen) Az autóbuszunk már nem árválkodott egyedül, az úton legalább öt busz sorakozott mögötte. Amíg a busz felé lépegettünk az jutott eszembe, hogy otthon van olyan nap, amikor ebben az időpontban, még csak a másik oldalamra fordulok, és íme, már az első programunktól érkezünk vissza. Vicces.

Be a buszba és indulás tovább, irány Bern, de az még legalább 250 km!

Nézegetés, bóbiskolás, rejtvényfejtés….legközelebb tényleg hozok magammal könyvet! Elaludtam.

Bern

Bern, Svájc de facto  fővárosa, egyben Bern kanton székhelye.

2007 év végi adatok alapján lakosainak száma 128925, amivel Svájc negyedik legnépesebb városa Zürich, Genf és Bázel után.

A város nevének eredete még nem tisztázott, de több