Muzsay.hu
©2008-2019, Muzsay.hu | E-mail: imuzsay@gmail.com
Útleírások
Víva Itália! Víva Szicilia!
Fél négykor keltünk, hogy legyen időnk tisztességesen elintézni az elintézendőket. Össze voltunk csomagolva, csak a papucsokat tettük még az egyik bőröndbe. Hat órára kellett a Déli pályaudvar oldalához mennünk. Lehúztuk a bőröndjeinket a Batthyány térre, két megálló a Metróval, és már ott is álltunk a megbeszélt helyen. Korán volt még, de szépen gyülekeztek a népek, oldalvást nézegettük Őket, biztosan útitársak leszünk, Velük fogunk eltölteni tizenegy napot, vajon milyenek lesznek?
Bosznia-Hercegovina, mecsetek és titkos társaságok
Egy teremtett lélek nem volt a Batthyány aluljáróban, már kezdtem aggódni, hogy elnéztem valamit, a metró bejárata is zárva volt. De kezdtek gyülekezni az emberek, és gondoltam rendben van, mégsem néztem el semmit. Egyszer csak „Tárulj szezám!” kezdett felemelkedni a bejárati rács, indult a mozgólépcső, lent voltunk az alagútban, jött szerelvény, majd megállás nélkül elrobogott, püff neki, ez mi volt? Megint aggódás, hogy nem érünk oda. Az Uram csitítgatott: Hagyd már abba, jön a másik szerelvény, van még 10 perc, oda fogunk érni, nélkülünk úgysem mennek el, nyugi! Tényleg miért is kell nekem mindig, örökké, mindenen idegeskedni?
Toszkána és Itália zöld szíve Umbria
Körmenden álltunk meg először, felveszünk egy házaspárt, mondta az idegenvezetőnk. (Milyen fura szó: „idegenvezető”, hiszen mi nem vagyunk idegenek Vagy csak nézőpont kérdése? Olaszországba, ahová igyekszünk, idegenek leszünk, a csoport tagjai sem ismerik egymást, azaz idegenek vagyunk egymásnak, de más értelemben viszont mindannyian magyarok vagyunk, és együtt leszünk idegenek az olaszoknak. Tehát az idegenvezető helyénvaló szó, hiszen minket „idegeneket” vezet majd, a hölgy, aki ott nem idegen, hiszen ismer mindent, amit mi nem! Hát ez nagyon bonyolultra sikeredett, kár is volt belekezdeni.)
London a legszebb csúnya város!
És akkor a vonatjegyárusnál megtudtuk, hogy reggel 9 órakor Londonban több helyen robbantottak a Metró csomópontjaiban, nem jár a vonat és a Metró sem. Kb. harminc ember meghalt, egész London le van zárva, nem lehet közlekedni.
Olaszország Kastélyok és romantika
Ez az utazási iroda is hajnalra tette az indulás időpontját, de most megegyeztünk az Urammal, hogy nem veszkődünk holmi taxival, metróval, nem fogok ismét idegeskedni, hogy jön, nem jön, odaérünk-e, szépen átsétálunk az Alagúton és máris a találka helyen leszünk. Így is történt 2-3 percet késtünk, de még az autóbusz sem volt sehol. Az utasok azonban mind ott voltak, nem késett el senki, nem kellett útközben sem felvenni senkit, az autóbusz megérkezett és 5:00-kor elindultunk.
Nagy Svájci körutazás
Nem nagyon vágytam Svájcba, nem is tudom miért. Mindenki mondja, hogy csodás, de a naptárból kivágott képek, amelyek kies svájci hegyeket hófödte csúcsokkal, legelésző csoki színű, vagy tarka tehenekkel tele tájakat mutatnak, számomra idealizáltnak tűntek. Ismerőseim, barátaim által mutogatott síelős képei, amellett persze, hogy gyönyörűek, valahogy nem vonzottak.
Dalmát körutazás
Valahogyan úgy adódott, hogy erről az útról nem készítettem azonnal beszámolót, nem volt kedvem, nem volt időm, nem tudom mim nem volt, de toltam magam előtt az írást, hogy majd, majd, majd… Egészen a mai napig, ez az időpont 2013. február hó! Időközben megjártuk Bécset, Kassát, Svájcot, Bácskát, volt amiről írtam, volt, amiről nem, minden más fontosabb volt, mint ez a beszámoló. Más „fontos” dolgaim is akadnak persze, de mára eljutottam arra a pontra, hogy nincs halaszthatatlan teendőm, valami „nagyobb” ügybe bele kell vágnom, mert csak elszöszmötölöm a időmet, a helyett, hogy „komoly” dolgokkal foglalkoznék. Így azután ma délután rászántam magam az írásra.