Muzsay.hu
©2008-2019, Muzsay.hu | E-mail: imuzsay@gmail.com
Útleírások - Dalmát körutazás
Tehát Szent Margit, Szent Erzsébet és IV. Béla unokahúga és Meráni Margit, az „idegen királynő” unokája volt!
(Erzsébetre vonatkozóan Lásd még: 2011.04.06. ART12 Thália Színház Fekete Gyula: Exelzior c. operájánál leírtakat. /Szent Erzsébet mára, utalvány formában tért vissza!/ Gertrúdra vonatkozóan Lásd még: Katona József: Bánk bán című drámája, valamint Erkel Ferenc azonos című operája. Szövegkönyv: Egressy Béni. )
Split (Spalato) Horvátország második legnagyobb városa. A város, zsupánsági székhely, kulturális, idegenforgalmi, kereskedelmi, közlekedési és ipari centrum. A horvát tengerpart közepén, egy félszigeten helyezkedik el.
A mai Split helyén először a görögök vertek tanyát, majd a római hódítók városkája lett, de nem volt semmi jelentősége a városnak. Egészen addig, amíg a dalmáciai Diocleában született egyszerű katonából uralkodóvá vált Diocletianus császár (uralkodott: 284-305) palotájának helyéül ezt a tengerparti várost választotta. Diocletianus halálával (313-ban öngyilkos lett) a palota elnéptelenedett. Csak jóval később, a 7. században, amikor a barbárok támadása elől menekülő, közeli város Salonae lakóinak egy része, a palota erős falai között talált menedékre. 925-ben Tomisav horvát király az országához csatolta. Könyves Kálmán 1105-ben megtámadta a dalmát területet, mire Zára (Zadar), Trau (Trogir), Spalato (Split) és a legtöbb sziget önként meghódolt. A város birtoklásáért Velence és a középkori Magyar Királyság között évszázados küzdelem kezdődött, amelybe időnként Bizánc is bekapcsolódott. Végül a csatározásból Velence került ki győztesen 1420-ban. Split közel 400 évre a „tengeri birodalom” része lett. A következő „bonyodalom” Napóleon uralkodására esik, a város az Illír-tartományok közigazgatási központja lesz, így is marad az osztrák uralom alatt is 1814-1918-ig. A délszláv államhoz került Split sokat szenvedett a II. Világháború alatt és az újkori délszláv háborúban, amikor a szerbek kíméletlenül lőtték a felszabadulni vágyó horvát várost.
Splitbe való érkezésünkkor az idegenvezetőnk egy nagyon ügyes kis maketten mutatta meg nekünk, ami nagyon szépen szemléltette, hogy hogyan alakult a város szerkezete a valamikori Diocletianus palotája falainak felhasználásával. A hatalmas palota nem szabályos négyzet alakú 181x215x175 m hosszú, 2 m széles és 23 m, valamint 16 m magas, eredetileg négy nagy bástya (ma is áll három), a kapuknál nyolcszögletű kaputornyok és egyéb erődítmények alkották a palota falait. (Nem csoda, hogy itt találtak menedéket Saloane lakói.) Turista csoportunk vezetője az erődítmény-palota négy kapuja közül a Bronz kaput választotta „bevonulásunkra”. (Miért? – nem tudom, valószínűleg ez volt az útvonalunkhoz legközelebb.)
Ez, a Peristiliumnak nevezett oszlopokkal kerített udvar, vezet a császári lakosztályokhoz. Csuda érdekes módon az oszlopsorok közé gótikus és barokk házakat ékeltek be az idők során, a maradék udvaron kávézó és az idegenforgalmi iroda található. (Vajon mekkora volt a császár idejében ez az udvar?) A palota falánál körben végestelen végig ajándékboltok vannak, igen kívánatos portékákkal és a vastag falak valamit a boltívek miatt kellemes hűvösben sétáltunk végig az árusok előtt. (Engem egy kicsit a római Colosseum belső hangulatára emlékeztetett.)
A mai dóm helyén állt a császár mauzóleuma, amelyet a császár még életében felépített. A 7. században a szarkofágját eltávolították és a pogány síremléket, templommá alakították át, így alakult ki a Szent Mária vagy más képen a Szent Dujomo-templom.
Egy 13 m átmérőjű, kör alakú, csarnokból nyíltak Diocletianus családtagjainak a szobái. A csarnokot egykor márvány és díszes mozaikok borították, és a félkör alakú fülkéiben pedig mitológiai alakok álltak. Manapság kisebb hangversenyeket rendeznek, nyaranta ezen a helyen, kiváló akusztikája miatt. Amikor ott jártunk részesei lehettünk egy ilyen „kisebb hangversenynek” szó szerint, mert egy négy tagból álló férficsapat énekelt, csinosan kiöltözve, nem is rosszul. (CD-jüket árulták, helyszíni szemléltetéssel.)
Ezen a képen nagyon jól látszik, hogy hogyan építették be az oszlopsorokat. Azon a helyen ahol ezen sorok írója áll, az is ilyen „oszlop köz”, de a háttérben az udvar közepén is áll egy ilyen díszes sor, de a még hátrábbi oszlopsor teljesen be van építve jól láthatók az oszlopok közötti ablakok. Nem tudom mit szólna Diocletianus? Tönkre tették a palotáját? A látottak alapján el lehet mondani, hogy az Ókori világ egyik csodája lehetett ez a palota! Esetleg örülne, hogy (2011-311)=1700 év múltán is élnek emberek ezen a helyen és lakják a palotáját? Szerintem az utóbbi!
(Biztosan boldog lennék, ha 1700 év múlva valaki tudná, hogy éltem, voltam, ezen a Föld nevezetű bolygón, hát mekkorát kellene ehhez alkotni ma? Lehet, hogy nem lenne elég egy ilyen palota! Ajjaj! 3713-ban lesz még egyáltalán Föld? Lehet már más mértékű lett az érték, nem téglából épült alkotást kell létre hozni, hanem szellemit, mondjuk ilyet: E=mc2 )