• «
• 1
• 2
• 3
• 4
• 5
• 6
• 7
• …
• 26
• 27
• »

A templomhoz tartozó kolostor könyvtárában van (Laurenziana könyvtár) az a lépcső, amit szintén Michelangelo tervezett. Mk: 208. sz. ábrája. Ez a lépcső igen híres lett, mert Michelangelo csoda lépcsőt tervezett. Idézet a Művészettörténet c. könyvemből: ”A háromkarú lépcső alacsony és rövidülő fokokkal s a csigavonalas támasztóívvel és az utolsó szakasz szűkülése a lépcsőház kis területén azt a látszatot keltik, mintha az építmény igen nagyméretű lenne. Ez a látszat architektúra a barokk építészet egyik sajátosságává lesz.” A Laurenziana könyvtár nem látogatható, de hat évvel ezelőtt sikerült a biztonsági őr válla felett vetnem rá egy pillantást és egy elkapkodott életlen fotót készítenem, amit idemásoltam a hitelesség kedvéért. (Talán ez az a lépcső, amit megénekel a Tejes Ember: Ha én gazdag lennék című dalában, hogy ha lenne egy palotája, benne két lépcső, egyiken csak fel, a másikon csak leközlekedne. Hát a Laurenziana lépcső három tagból áll, egy-egy két oldalt és egy középen. Nagyon szeretem ezt a lépcsőt!)

Szintén ennek a templomnak a hátsó fertályán, nem igazán előkelő helyen, ül szoborba faragva a Mediciek utolsó sarja, aki úgy végrendelkezett, hogy a Medici család minden kincsét Firenzére hagyományozza, hogy a város gondoskodjon az ápolásukról Ö Anna Mária Luisa de Medici. Ez az „ajándék” tette lehetővé az Uffizi képtár megalapítását, ahol a világ legcsodálatosabb műalkotásai vannak! Igazán illő, hogy megemlékezzünk erről a hölgyről!

És akkor egyszer csak ott álltunk a Piazza del Duomo azaz Firenze vallási központjában a Dóm téren. (Politikai központ: a Piazza della Signoria).

Először legyen szó a Battisteroról azaz a keresztelő kápolnáról. A nyolcszögletű kápolna Firenze egyik legrégebbi épülete. Lehetséges, hogy egy V. századi templom helyén vagy átalakításával nyerte el mai alakját. Külsejének zöld és fehér márványmintázata a korszak jellemző toszkánai ízlésre vall. MK 122. sz. ábrája

Világhírét a három kapujának köszönheti. Én ebbe a három kapuba teljesen bele voltam zavarodva és nem kis időt áldoztam arra, hogy kibogozzam az agyamban keletkezett csomót, hogy melyik kapu melyik.

Három kapu időrendben:

Déli kapu: tervezte Andrea Pisano és 1330-1336 között készült el. Keresztelő Szent János életét mutatja be Északi kapu: tervezte Ghiberti 1401-ben és készítette 1403-1424-ig. Krisztus élete 20 domborművön, 2x4-en az evangélistákat ábrázolta és az egyházatyákat. Keleti kapu: tervezte Ghiberti és 1425-1452 –ig készítette. 10 tábláján az Ótestamentum történeteit ábrázolja.