• «
• 1
• 2
• …
• 4
• 5
• 6
• 7
• 8
• …
• 26
• 27
• »

Pisanokról: Több Pisano is volt, mert nem családnevet használtak, hanem a városuk nevét ahol éltek. Olaszországban sok kőfaragó család élt és dolgozott, ilyen kőfaragó műhelyben tanult egy ideig Michelangelo is. A pisai kőfaragó családok generációja alakult ki. Andrea Pisano faragta a firenzei dóm harangtornyának külső (alsó sor) domborműveit, később az orvietoi dóm építőmestere lett. Nicola Pisano faragta a pisai Battistero szószékét, a fia Giovanni Pisano a Székesegyház szószékének domborműveit, majd a Camposanto építőmestere lett.

Andrea Pisano a gótikus szobrászat legjobb képviselője volt és Ő faragta (tervezte) a firenzei Battistero déli kapuját.

2x14 táblából álló kapu a gótikus szobrászat mintaképe lett. 1330 - 1336 között készült.

Az északi kapu megtervezésére és megvalósítására pályázatot írtak ki. A pályázat feltételei nagyon szigorúak voltak és mintaként előírták a déli kapu szerkezetét, formáját, amitől nem volt szabad eltérni. Ketten nyerték meg a pályázatot Ghiberti és Brunelleschi ez 1401-ben volt. Ez a dátum azért fontos, mert ettől az évszámtól és Ghiberti kis táblájának megalkotásától (Ábrahám áldozata, amit a pályázatra beadott) számítja az utókor a reneszánsz kezdetét! Brunelleschi nem volt hajlandó együtt dolgozni Ghibertivel és elhagyta Firenzét. (Évekkel később visszatért és megépítette a Dóm kupoláját!)

Ahogy teltek az évek és Ghiberti egyre több megbízást kapott például egy bronzszobor elkészítésére, amely csodásra sikeredett (Addig nem öntöttek emberi nagyságú bronzszobrot.) Ghiberti ötvösnek tanult és pályája során több mindennel kísérletezett. Később megbízást kapott a Battistero harmadik kapujának megtervezésére és kivitelezésére. A Battistero keleti kapuját 1425-től 1452-ig készítette, s ez lett minden idők egyik legjelentősebb művészeti alkotása, a Paradicsom kapuja.

Michelangelo nevezte el Porta del Paradisonak, azt mondta, hogy „Megfelelne a Paradicsom kapujának” Amikor elkészült, csak úgy állíthatták méltó helyére, a székesegyházzal szembe, hogy Andrea Pisano kapujával megcserélték. Eredetileg huszonnyolc jelenetet terveztek a kapura, de Ghiberti kérésére a szám tízre csökkent, s egy domborművön belül több jelenetet ábrázolt. A téma az Ószövetség. A nagy munkánál a fiai voltak segítségére.

Hát ez a három kapu története. Egy darabig nem tudtam megkülönböztetni azt a két kaput, amelyek a négykaréjos keretbe vannak foglalva és ez okozta a fejemben a zavart, ezért muszáj volt kiderítenem, hogy hogyan is volt ezekkel a kapukkal? Meg kell azonban jegyeznem, hogy a Battistero kapuinak eredeti kis táblái, amelyek a két nagy mester tényleges munkái, a Museo dell’Opera del Duomo azaz a Dóm Múzeumban laknak, amit láttunk azok másolatok. Továbbá, ha a megrendelő megszabja a művésznek, hogy mit és hogyan alkosson, akkor születhet díjnyertes, szép alkotás, de abban a pillanatban, amikor a művész szabadon alkothat, megjelenik: a nagy mű, mint ebben az esetben a Paradicsom kapu.

Azt is meg kell jegyeznem, hogy szinte minden nagy művész alkotását leszedték az eredeti helyükről, másolatokkal pótolták és az eredetiket múzeumokban helyezték el. Például: A Dóm Múzeumban van Michelangelo négyalakos piétája, a Battistero Paradicsom kapuja feletti három szobor (Andrea Sansovino: Jézus megkeresztelése két alak, az angyal Spinazzi alkotása és sokkal későbbi XVIII.sz.) Andrea Pisano domborművei a Campanile lábazatáról stb.