• «
• 1
• 2
• …
• 15
• 16
• 17
• 18
• 19
• …
• 23
• 24
• »

Harangzúgáskor már a dóm bejárata előtt álltunk. Aki a dóm előtti térről nézi az épületet, lenyűgözve áll a szigorú boltíves portál és a két súlyos torony előtt. A templom hatalmas karzata és a kereszthajó erőt sugároz, ez a kép fogadott mindenkit, aki a tenger felől közelítette meg a várost. A keskeny és az ég felé törő belső teret az apszismozaik (1148.) uralja, középpontjában Krisztus óriási alakja, alatta a szentek és a próféták és kétoldalt az egyházatyák. Archaikusak a kereszthajók díszítő kettős oszlopok fejezetén látható mesebeli alakok. A templomot, tehát 1131-ben kezdték építeni, a két masszív román stílusú toronnyal díszített homlokzata 1240-re, a gótikus előcsarnok 1471-re épült fel. Ebben a kis városban is a méretek nyűgöztek le minket leginkább a dóm hatalmassága és ég felé törő volta, továbbá a mozaikok méretei.

Nekem azonban a Krisztus ábrázolások voltak a legmeglepőbbek, részben a méretük (mozaik!), a hasonlóságuk, és az ikonszerűségük miatt. Illetőleg az ikonok lettek olyanok, mint ezek a mozaikok, ugyanis, amint e témához hozzáolvastam kiderült, hogy a legnagyobb ikonfestők, mint pl: Theofhan Grek és Andrej Rubljov a XV. században alkottak, tehát sokkal később, mint amikor ezek a mozaikok készültek. A Rubljov című könyvben olvastam továbbá, hogy: „Ha valaki rokonságot fedez fel Rubljov és az olasz mesterek alkotásai között, annak figyelnie kell arra, hogy az olasz művészet is a bizánci iskola tapasztalatainak felhasználásával fejlesztette ki a maga sajátos értékeit, évezredünk kezdetén.” Ez a hatás annyira igaz, hogy lehet, nem is tudnám megkülönböztetni az alkotásokat (Palermo, Monreale, Cefalu), ha csak a Krisztus alakokat, az épület látványa nélkül, tenné elém valaki.

Ám a Krisztus ábrázolás módjára vonatkozóan is tanultunk:

- Ha Jézus két ujját mutatja fel bezárva és a másik kezében bezárt bibliát tart, akkor görög, ortodox vallás szerinti ábrázolásról van szó, mert az ortodox keresztény vallás nem ismeri el Jézus emberré válását. - Ha Jézus három ujját nyitott állapotban mutatja fel (Szentháromság: Atya, Fiú, Szentlélek) és a másik kezében nyitott bibliát tart, akkor az már római katolikus ábrázolási mód, mert a katolikus vallás szerint a Szentháromság emberré tett második személye a Fiú. A Fiút az Atya azért tette emberré, hogy megszabadítsa az emberiséget a bűneitől.

Amikor kijöttünk a templomból Ildikó azzal állt elénk, hogy ugyan nem szerepel a „hivatalos” programunkban, de megmutat nekünk valami érdekességet, és megtekintettük az arab mosodát. Kisebb séta után (többek szerint hosszabb, tekintettel a nagy melegre) érkeztünk a szűk utcájú óvárosban egy kis terecskére, ahol kőmedencében forrás buzog fel. A mosóházat arab mesterek tervezték és építették.

A mosoda természetes forrásra épült több medencéből áll, szigorúan a víz- folyásának megfelelően. Úgy, hogy a medencék funkciója megfelel a mosás fázisainak és a vízfolyás irányának. (Sulykolás, mosás, öblítés.) Az egyes medencék mellett faragott köveket helyeztek el, amelyek térdelést könnyítették meg. Asszonyok, lányok még néhány évtizeddel ezelőtt is rendszeresen mostak benne, használták.

Iszonyatosan meleg volt, pedig már esteledni kezdett, de le kellett sétálnunk a tengerpartra, ott várt minket a busz. Megint és ismét nagyon jól esett beszállni a hűvös autóbuszba, lerogyni a helyünkre, és csak élvezni, élvezni, hogy „árad belénk a kellem”!

Ildikó azzal a meglepetéssel állt elő, hogy vásárolni megyünk egy InterSpar-ba. Kitörő lelkesedés fogadta az ötletet. Bár a társaságunk nem volt valami vásárlós fajta, amit bizonyítottak eddigi utunk során, de már mindenkinek volt egy kis pótolni valója az otthonról hozott ellátmányt illetően. Mi is nagyon örültünk, hogy végre beszerezhetjük a napi szükségleteinket, úgymint, kifli, sajt paradicsom, alma és talán, végre vehetünk valamit a kisebbik unokáknak is. Bár jobb lett volna, ha az Ildi előre szól erről a lehetőségről, akkor nem töltöttük volna Cefaluban a fél óra szabadidőnket paradicsomvásárlással. No, de sebaj legalább Pinnókiónk van! Vásároltunk, mindent, amit kellett, de ajándéknak csak egy kis rágókát kaptunk, rosszabb volt az itteni választék, mint otthon.

Megdöglöttünk a hőségtől, már hat üveg ásványvizet vettünk a sofőröktől. Mentünk vissza a szállodánkba. Az Uram befizette Ildikónak a másnapi „fakultatív” program díját, mert nem hagyunk ki semmit! De sokan nem vállalkoztak a kirándulásra inkább a fürdést, pihenést választották. Többeknek elege volt a templomokból, a rohanásból és a melegből. Majd megkezdtük szokásos esti „szeánszunkat”. (Jegyzeteink átvizsgálása, naplóírás, kajakészítés, fürdés, látottak megbeszélése.) Mivel elhatároztuk, hogy este kipróbáljuk az előző este megcsodált úszómedencét, napi teendőink végeztével lementünk úszni. Eddigi utazásaink során többször voltunk olyan helyen, ahol a szállodához vagy kempinghez úszómedence tartozott, de ilyen élményben még nem volt részünk.

A medence alulról meg volt világítva, feszített vízfelületű, kellemesen hűvös, makulátlan tiszta és ideális környezetben leledzett. És vagy későn mentünk le, vagy mindenki kiment a tengerpartra, vagy mindenki nagyon fáradt volt, de csak ketten lubickoltunk az egész medencében. Versenyt úsztunk, folyamatosan vagy tíz fordulással. Az Uram már teljesen kipukkadt, de én nem bírtam abbahagyni.

Már nagyon régen nem úsztunk, az Uram utálja a fürdőket, a strandokat szintén, és amikor utoljára a Balatonon voltunk, akkor volt éppen az angolnapusztulás, be sem mentünk a vízbe. Azon az estén azonban (és még másnap este is!) minden együtt volt, hogy jól érezzük magunkat, nagyon jól. (Kapott is egy pontot az esti fürdőzés!)